Jó írás, csak hát túl nagy terjedelmet ad egy súlyos jellemhibás táskahordó csicskásnak, aki személyesen testesíti meg pártjának, s annak vezérének minden önző kegyetlenségét. Amúgy az írás minden sorával egyetértek. +++

"Mindenesetre ha már ilyen nagyon keresztény kormányunk van, hadd mondjam a legnagyobb tisztelet hangján azt a Lázár, kelj fel és járj! bibliai idézete helyett, hogy Lázár, állj fel és menj te a...!"
idézet michael knight 2010.11.10-i postjából

Kár volt ennyi szót, betüt elpazarolni erre a büdöslábú, lyukaszoknis táskahordozóra.

A bejegyzés alkalmat adott, hogy utánanézzek "a szerelem is napolaj" verssornak (szerző: Orbán Zsolt). Nem rosszabb, mint a teljes magyar sajtó által hetek óta (ugyanazon fotó hozzáadásával) ünnepelt Horváth Attila őszinte és kőkemény remeklése, miszerint "meder nélküli folyó leszek nélküled".

Kancellár
leszek ,ha fene-fene or bán kefét eszik is!!!
Esetleg kandela!
J.L.

Jav.: Orbán Zsolt = Orbán Tamás

a strófa túlmutat az 1 soron: Nyár van és semmi baj! / Olvadok, mint a vaj. /
Kend be a hátam és szeress bátran, / Hisz a szerelem is napolaj!

7. Pető Péter (szerkesztő)
2012. 04. 27. 12:16
:))

Valaki világosítsa fel Lázár Jánost, hogy a polipnak nyolc karja van, mégsem sző hálót! Az a pók.
A biológiatanára utalja vissza a fizetését!

A lázár neve júdás,csak most beépített álnokot alakít :A király meztelen és esztelen cimű,nép-nemzeti férc műben!

Én már azt is teljesítménynek tartom nála,hogy nem merte kimondani Csányi nevét.Egy kicsit beszari forradalmár,de jól megél belőle ezért-tőle tudjuk-sokat is ér.

Rangos főleg nemzetközi BL football mérkőzéseken elég rendszeresen látni a miniszterelnököt, jobbján az elmaradhatatlan magyar bankvezérrel. Nos, ha ennyire nagy a baj akkor kérdezem, hogy hova ez a nagy barátság. Hiszen foci mecsre az ember rendszeresen a barátaival megy ki. Ha ez igaz, akkor a miniszterelnöknek ilyen barátai vannak. Ezért, igaz nem egy Dakota közmondás szerint, az ember, a barátairól ismerszik meg.

Lázár akkor lett halott, amikor azt mondta, kinek mennyije van, annyit ér!!!
Márpedig halottról jót, vagy semmit!!!
Tehát semmit Lázárról!!

LÁZÁR JÁNOS A 22 ÉVE A POLITIKÁBÓL ÉL,EZ VÉRLÁZÍTÓ!!!

...erről az "emberről"eszembe jut egy/1/ másik. Az nem táskát hordott, de lett is belőle hadnagytábornok...

Maradok tisztelettel: von Kapiten.

Lézer Jani feljelentést megtetted? Különben neked kell ülnöd, ha a tudomásodra jutott információkat elhallgatod. Bár Polt mellet ez lehetetlen feladat.

Sálom Hikál elftár(SS)ak!

A TISZAESZLÁRI BŰNPER. Bary József vizsgálóbíró emlékiratai. 21/206

Péczely erre azt tanácsolta Recskynek, aki e beszélgetés alatt szintén a szobában
tartózkodott, hogy menjenek át az irodába s ott kérdezzék ki és vegyék rögtön írásba, amit
Móric vallani akar.

A Péczely szobájában lefolyt jelenetet a végtárgyaláson így beszélte el Péczely s
lényegében megerősítette azt Recsky is. Móric csak arra emlékezett, hogy Péczely őt örökös
rabsággal fenyegette meg, ha az igazat el nem mondja s ez indította arra, hogy mindent
elmondjon.

Eötvös azt írja: „hogy itt (tudniillik Péczely hálószobájában) mi történt, abból kevés
tudódott ki, ... néhány részlet mégis kiszivárgott. Eötvös szerint Péczely ezeket mondotta
volna Móricnak: „tudod-e, hol hálsz holnap? A tömlöcben. Ott legalább a kutya nem veszi ki
kezedből a kenyeret, ott rothadsz el, ha meg nem mondod az igazat, hová lett Eszter?”

Elfelejti Eötvös megnevezni a forrást, ahonnan „ez a részlet kiszivárgott”. Móric csak
annyit mondott, hogy Péczely örökös rabsággal fenyegette. A részleteket Eötvös írói
fantáziája találta ki.

„Voltak azonban tanúk is” – írja tovább jelentőségteljesen, de elfelejti elmondani, hogy
honnan kerültek ki ezek a tanúk s mik azok a titkok, amiket a végtárgyaláson elárultak?

Kik hát ezek a tanúk? Recsky elbocsátott cselédei, akik a kérdéses időben nála
szolgálatban voltak. Eötvös szerint az egész cselédség „tudta mi készül”, az egész falu csak
erről beszélt. A cselédek kíváncsiak voltak, hallgatóztak a Péczely ablakánál, ahol a zsalu le
volt ugyan húzva, de rései közt be lehetett látni a szobába. Ide vonultak a kertbe az ablakok
alá az összes cselédek, szakácsnő, szobalány, szolgáló, kertész és kocsisok.

„A vizsgálóbíró egyiket se hallgatta ki” – írja felháborodva Eötvös. Ez igaz. De miért,
milyen címen hallgathattam volna ki őket, amikor még gyanúja sem merült fel annak, hogy
Móricot vallomására bárki is testi fenyítékkel vagy fenyegetésekkel kényszerítette volna?

Hiszen erről Móric, amidőn később összesen hat különböző alkalommal kihallgattam,
sohasem panaszkodott, sőt erre vonatkozó kérdéseimre mindenkor tagadólag felelt. Eleinte
ugyanis kételkedve fogadtam magam is mindazt, amit a fiú Eszter meggyilkolásáról
elmondott és megnyugtattam, hogy semmi baja, bántódása nem fog történni, csak az igazat
mondja, a fiú azonban mindannyiszor kijelentette, hogy senki nem bántotta, senki nem
kényszerítette s a maga jószántából mondott el mindent.

Hogyan jutott volna eszembe a cselédeket kihallgatni, amikor azt sem tudhattam, hogy a
kérdéses alkalommal azok hallgatóztak?

Mindaz, amit Eötvös Móric állítólagos megkínzatásáról leír s amit a hallgatózó cselédekkel
akart igazolni, a végtárgyaláson mesének bizonyult. A mesét egy fiatal – a továbbiakban még
gyakran szereplő – fanatikus debreceni újságíró: Szabolcsi (Weinstein) Miksa találta ki [13] s
utóbb kísérelték meg a Szabolcsi-féle ötlet sikeres felhasználására e cselédek személyében
hamis tanúkat szerezni akkor, amikor az előnyomozat már régen befejezést nyert és a
vizsgálat is befejezéséhez közeledett. Ε kísérlet célja az volt, hogy a bűnügy koronatanújának
vallomását ezáltal erőtlenítsék s az előnyomozat és vizsgálat által megállapított és a
vádlottakra terhelő bizonyítékokat gyengítsék.

Lássuk már most, mit vallottak a csendbiztos házánál történtekről a végtárgyalásra
beidézett tanúk, akiket megkíséreltek ígéretekkel és pénzzel reávenni, hogy Móric
megkínzatásának meséjét vallják. A védelemnek azonban csak két tanút sikerült megvásárolni
és hamis tanúzásra bírni, de végeredményében ezekkel is kudarcot vallott.

Az egyik a félhülye, lengyel származású Zdanek Gergely, aki a végtárgyalás idején lopás
miatt reá rótt 4 hónapi fogházbüntetését ülte. Zdanek azt vallotta a végtárgyaláson, hogy a
leskelődés, hallgatózás alkalmával látta, amikor az írószobában bent volt Móric, a
csendbiztos, Bakó pandúr és egy úr, aki az asztalnál írt. Hallotta, amikor Móricot kérdezték:
„mondd meg, hová tették a leányt?” Móric azt felelte, hogy nem tudja, mire a csendbiztos
rászólt a pandúrra: „üsd pofon”.

Itt azután az együgyű Zdanek kiesett a betanult szerepből, mert arra a további kérdésre,
hogy pofonütötte-e erre a felszólításra a pandúr Móricot, határozottan tagadó választ adott.

Természetesen azt sem tudta megmagyarázni, hogyan lehetséges az, hogy egy pandúr nem
teljesíti a csendbiztos parancsát? De nemcsak ezért hamis a Zdanek vallomása. A
későbbiekben, a többi cselédek vallomásánál lesz még róla szó, hogy Zdanek sem akkor, sem
később soha nem beszélt sem a többi cselédek előtt, sem más előtt arról, hogy látott vagy
hallott volna valamit s úgy látszik csupán Weinstein Miksának súgta meg ezt a titkot.

A másik, hasonló megbízható tanúja Eötvöséknek egy tót szolgáló, Leskó Mária, akiről a
végtárgyaláson mindjárt kihallgatása elején kiderült, hogy cselédkönyvében hamis nevet
használt, mivel Recskynél Borát Mária néven szolgált annak idején. De kiderültek ennél
sokkal érdekesebb dolgok is. Megállapította az elnök, hogy Tokajból, ahol a végtárgyalás
idején szolgálatban volt, az a hivatalos értesítés jött, hogy a tanúidézés részére kézbesíthető
nem volt, mert a szolgálatból megszökött és két zsidó társaságában Nyíregyházára elutazott.

Leskó Mária be is ismerte, hogy gazdájának nem szólt arról, hogy Nyíregyházára jön.

„Csak úgy hoztak, mondták jöjjek és a vonatra felültettek” – mondotta. Ezek után könnyen
eldönthető a Leskó Mária vallomásának súlya és jelentősége s nem is volna érdemes
foglalkozni vele, ha nem lenne olyan érdekes és jellemző a védelem és a józanságát vesztett
zsidóság által használt eszközök bemutatására.

A leány elmondotta, hogy ő is ott hallgatózott az irodának – s nem mint Eötvös írja, a
Péczely hálószobájának – ablaka alatt a többi cselédekkel s hallotta, amint Recsky
ráparancsolt Móricra, hogy vallja ki, hogyan ölte meg az apja vagy a kolduszsidó az eszlári
lányt. A fiú nem akart vallani, mire Recsky megrázta a fülét és később adott neki egy pofont.

Később a pandúr egy korbáccsal megverte. Többet azután nem látott és nem hallott, illetve
többet betanúlni nem tudott.

Leskó Máriával éppúgy felsültek Eötvösék, mint Zdanek Gergellyel. Teljesen
belezavarodott a betanúlt vallomásába. Első kihallgatása a végtárgyaláson 1883 június 26-án
történt. A következő tárgyalási napon szembesítették Móriccal. Ekkor már úgy beszélte el a
dolgot, hogy Móric pofozása és korbácsolása később történt, éjfél után, amikor én hallgattam
ki. ő akkor is hallgatózott és leskelődött a kertben az ablak alatt. Ezzel azonban alaposan
megjárta Leskó Mária, mert nyomban a szemébe mondta Móric, hogy hamisan vall, mert
hiszen én őt nem is a kertre nyíló írószobában hallgattam ki – ahol Recsky és Péczely
jegyezték fel először a vallomását –, hanem az ebédlőben, amelynek ablakai nem is a kertre
nyílnak.

Jól emlékszem a végtárgyalásnak erre a frappáns jelenetére. Leskó Mária elvörösödött. A
védők megdöbbenve, zavartan néztek össze. Itt már az Eötvös tudománya és leleményessége
sem segített.

Később azután nekibátorodott Leskó Mária és bőbeszédűen mondotta el, hogy vallatása
után Móric reggel ½8 órakor, amikor a kihallgatásnak vége lett, engedélyt kért Recskytől,
hogy a díványra lefeküdhessék, amire azonban Recsky reákiáltott: „nem engedlek,
agyonütlek”.

De másodszor is felsült Leskó Mária a rosszul betanult hamis vallomásával, mert Móric
nyomban a szemébe vágta, hogy a kihallgatása hajnalban 5 órakor végződött, azután
reggeliztek s 6 órakor már kocsira ültek és mentek Eszlárra és onnan Nyíregyházára, tehát
reggel ½8 órakor már régen nem is voltak Nagyfaluban.

Eötvös leírja, hogy Móric állítólagos kínoztatása után pár nap múlva Leskó Mária
elbeszélte, amit látott és hallott egy máramaros-szigeti zsidóasszonynak, aki Nagy faluban a
csendbiztos keze alá került s Recsky őt ezért behívta a szobájába, bottal megverte és rajta öt
véres sebet ejtett. A leány ezt elpanaszolta nyomban Árvay Jozefa cselédtársának és sebeit is
megmutatta neki. S mindezt Árvay Jozefa el is beszélte részletesen a bíróság előtt.

[13] Az „Egyetértés” 1882 szeptember 2-án írja: „Scharf Móric állítólagos érdekében a belügyminisztériumhoz
intézett kérvény amaz állítása, hogy az eszlári bűnpör főterhelő tanújaként szereplő Scharf Móricot a csendbiztos
meg nem engedett eszközökkel bírta vallomásra, először a «Debreceni Ellenőr» hasábjain merült fel még május
havában. Bizonyos Weinstein Miksa költötte azt a hírt, hogy Recsky Bandi csendbiztos Nagyfaluban betyár
módon bánt a Scharf fiúval. Innen terjedt el a hír, amelynek alaptalanságát már többszörös vizsgálat kiderítette.
Ügy a közigazgatási hatóság, mint a június elején Nyíregyházára érkezett Székely Ferenc főügyészhelyettes
alaposan utána jártak annak, hogy Scharf Móric vallomástételekor nem-e volt pressziónak kitéve?”

Ennyit tojhat a kakuk a fészekbe? Gazda!!!